Minden nagyobb természeti katasztrófát követően napvilágot látnak beszámolók a biztos halálból megmenekülő állatokról, melyek búvóhelyet találtak, mielőtt még a természet erői elszabadultak volna. Hogyan menekülnek meg az állatok a természeti katasztrófák elől? Valaki vagy valami figyelmezteti őket, esetleg érzékelnek olyasvalamit, amit mi emberek nem? Vannak, akik a hatodik érzéket emlegeti, de miről is van szó tulajdonképpen?

Egy barátom májrákban szenved és az orvosok szerint csak egyetlen túlélési esélye van: a szervátültetés. Ő azonban reméli, hogy életmódváltással, táplálkozási szokásai megváltoztatásával és szellemi munkával legyőzheti a betegségét. Mit tehetek, hogy segítsek neki a döntésében? Támogatható-e a szervátültetés?

A "klónozás" egy olyan varázsszó, amely szenvedélyes társadalmi vitát kavar, mivel a klónozás genetikailag azonos emberi utódok létrehozását teszi lehetővé. Eltekintve az etikai és morális problémáktól, nyilvánvaló, hogy a klónozás az emberi lét alapvető kérdését érinti: Valóban nem vagyunk többek, mint a génjeink (vagy más testi összetevőink) által meghatározott testek, vagy pedig egyedi szellemek vagyunk, amelyek az anyagi világban inkarnálódnak? Ha pedig az utóbbi a helyes: Lehetséges lesz-e egyáltalán valaha is klónozással emberi lényt létrehozni?

Rupert Sheldrake korunk egyik legtöbb vitát kiváltó biológusa. "A teremtő univerzum" c. műve és az abban kifejtett "morfogenetikus (formaalkotó) mező" elméletét az 1980-as években sokan vitatták, s a neves Nature c. tudományos lap még a "az évszázad égetésre jelölt könyve" jelzővel is illette.

Mi történik a hipnózis alkalmával? Milyen veszélyei vannak a hipnotikus állapotnak?
A görög "Hypnos" szó az alvás istenének neve. A hipnózis sokban hasonlít az alvásra, de számos dologban különbözik is tőle. Alkalmazzák az orvosi gyakorlatban, például fájdalmat csillapítanak vele. A hipnózis még ma is kedvelt látványosság színpadi előadások, show műsorok során. Dieter Malchow professzor bemutatja a hipnózis működését, az agyban lejátszódó folyamatokat, valamint leírja, milyen mellékhatásai ismertek a hipnotikus állapotnak.

Kevesen tudják, hogy az újjászületés tana i.sz. 553-ig a keresztényektől sem volt idegen. Szorosan kapcsolódott Origenes tanaihoz, amelyeket aztán a konstantinápolyi zsinat betiltott. Waltraud Große a legfontosabb összefüggéseket történelmi nézőpontból világítja meg.

Nano-élelmiszerek, molekuláris élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek - azaz mit akar tálalni nekünk az élelmiszeripar a közeljövőben? Merre tart manapság az étkezési kultúra? Stephan Sigrist a svájci Gottlieb Duttweiler Intézet rangidős kutatója készített tanulmányt a lehetséges fejlődési irányokról. A jövő nem tűnik túl ígéretesnek. A genetikai tervezés és a nanotechnológia egyre nagyobb szerepet kap az élelmiszeriparban. Ursel Fuchs foglalja össze a táplálkozási trendeket.

A földi lét egy nagy iskola az emberi szellem számára. Itt kell elérnie fejlődésében azt a tudatszintet, amely végérvényes elszakadást jelent a földi léttől, és folyamatos, tartós felemelkedést hoz magával a fényes magasságokba, mígnem önmagát tudatosított emberi szellemként beléphet a Paradicsomba.

Az emberi szellem sok lépcsőfokon keresztül történő öntudatossá válása, és a sokrétű teremtéstudás ehhez szükséges elsajátítása azonban nem valósítható meg egyetlen földi élet alatt.

2009. március 1-én a Nemzetközi Zenefesztivál keretében kapta meg José Antonio Abreu, a venezuelai zeneszerző, zenész és közgazdász Frankfurt város zenedíját hazájában a fiatalokért és a zenei kultúráért végzett tevékenységéért. A cikk írója egy koncertturné során találkozott a művésszel, és elkötelezett tevékenységéről ír, mely világszerte elismerést élvez.

A kutatók egyre érzékenyebb műszereikkel (PET, fMRI) szédületes tempóban gyűjtik az agyról szóló ismereteket. Ami pár éve újdonságnak számított, az mára idejétmúlt. Ez történt a kisagy esetén is. Ugyanis a legfrissebb eredményekből kiderül, hogy szerepét eddig jelentősen alulbecsülték.

Egy és ugyanazon terápiának nagyon különböző hatásai lehetnek. Egy gyógynövény egyes emberekre erősen hat, míg másokra gyengén, vagy egyáltalán nem. Ugyanez igaz az akupunktúrára, a homeopátiára, a vízterápiára és így tovább. Miért hatékony egy kezelés több beteg esetében is, de mégsem minden esetben ? Egyes kutatások arra utalnak, hogy a vérmérséklet lényeges tényező. Christopher Vasey, természetgyógyász, leírja azt a négy csoportot, amelyekbe az emberek fizikai tulajdonságaik alapján sorolhatóak, és bemutatja, hogyan fonódik össze egymással az egészség és a vérmérséklet.

A WHO becslése szerint több mint 3,6 milliárd halottra tehető a Kr.e. 3750 óta lezajlott háborúk áldozatainak száma. Ez a szám kicsivel több, mint a fele a világ jelenlegi népességének. Persze ez csupán egy becsült adat, mivel nincsenek részletes kimutatások a régmúlt áldozatainak pontos számát illetően. Ezzel ellentétben viszont biztos, hogy a II. világháború vége óta több mint 100 háború tört ki, és ezekben 21 millió ember pusztult el, azaz átlagosan véve a háború minden percben egy újabb áldozatot követelt. A háborúk tehát elkerülhetetlenül hozzátartoznak az emberiség sorsához? Hogyan lehet, hogy az emberek újra és újra elveszítik önkontrolljukat, és mások emberi méltóságát figyelmen kívül hagyva egymás életére törnek? Milyen szerep jut eközben gondolatainknak és hogyan hatnak a gondolati formák?

Aki a Szent Grállal kapcsolatos mondák és legendák gyökereinek keresésére vállalkozik, kalandos utakra tévedhet. Régi pogány szokásokkal találkozhat, szembe találja magát a középkori keresztes hadjáratok Istentől távoli sötétségével, de újra és újra feltűnik a láthatáron azon nagy művészek rendkívüli ihletettségének valódi ősoka is, akik a Grál-fogalom csupán ésszerű felfogását messze felülmúlták.

„Csak akkor szólalj meg, ha többet tudsz mondani, mint a csend.”
Kínai közmondás

„Jobb akár egyetlen gyertyát is meggyújtani,
mint a sötétség miatt panaszkodni.”
Kínai mondás

János a neki adományozott kinyilatkoztatásban "egy napba öltözött asszonyt" (Jel. 12. fejezet) látott. Az emberek már évszázadok óta próbálják megfejteni, hogy ki lehet ez a titokzatos asszony, a sok találgatás pedig már teljesen összezavarja az embert. Egyesek úgy vélik, hogy az asszonyt a keresztény egyház megszemélyesítőjének kell tekinteni, azonban lehet Izrael, az Ószövetség Istennel való közösségének a szimbóluma is. Nagyon elterjedt az a nézet is, miszerint itt a Messiás, tehát Jézus földi anyjáról, Máriáról van szó, az asszonnyal lévő gyermek pedig Jézus.

Képzeljenek el egy homokos és sziklás pusztaságot, melyet ellepett a tarackfű, majd egy férfit, aki nem ért a kertészethez. A férfinak azt a feladatot adják, hogy létesítsen egy virágzó gazdaságot ezen a helyen: az eredmény vélhetően siralmas lenne. A Findhorn-kert azonban épp ily szokatlan módon született. A történet 1962-ben kezdődött, és mára bejárta az egész világot. Az Észak-Skóciában található hely négy évtizeddel később az ember és a természeti lények együttműködésének jelképes szimbólumává, és számtalan ember céljává vált, akik olyan kérdésekre keresik a választ, melyeket az ész és a materialista gondolkodás nem tud megválaszolni. Reinhardt WURZEL, a Grál-füzetek német nyelvű testvérújságának munkatársa meglátogatta a Findhorn-kertet...

Levegő és vér, a két létfontosságú elem nemcsak a légzés során kerül egymással kapcsolatba, miközben oxigént veszünk fel és széndioxidot adunk le, hanem a légzés és a vérkeringés ritmikus mozgása is képes egymást befolyásolni. Susanne Barknowitz légzésterapeuta cikkéből megtudhatjuk, hogy egy holisztikus szemléletű terápia, amely különböző gyakorlatokkal a természetes légzésnek igyekszik szabad teret adni és azt támogatni, hogyan tud a testi-lelki harmónia megteremtésében segíteni. Válaszokat kaphatunk a kérdésekre: Milyen a helyes légzés? Milyen a természetes légzés? Hogyan tudatosíthatjuk a légzés folyamatát?

Számos ember állítja, hogy mi választjuk a családunkat. Azonban sok gyermek és szülő, akik újra meg újra konfliktusba kerülnek egymással, kénytelenek eltűnődni azon, hogy vajon tényleg ők választották egymást, vagy együttlétük csupán a véletlen műve? Minthogy szabad akarattal vagyunk felruházva, valóban meg tudjuk választani, melyik családhoz tartozzunk? Tudatos választás eredménye lenne, hogy ki hová születik, vagy az élet és sors törvényeinek van alárendelve? És milyen szerepet játszik eközben a vonzás törvénye?

Sok embernek kell egyedül maradnia élete utolsó óráiban - például egy kórház szobájának névtelen elhagyatottságában. Csak keveseknek adatik meg az a szerencse, hogy ilyenkor is megtapasztalhassa családja lelki támogatását. Segítségre szorulnak azonban azok a hozzátartozók is, akik szeretetteljesen gondozzák halálos beteg családtagjukat, és testileg és lelkileg is nehezen viselik ezt a terhet. Ezért is olyan fontos a hospice-segítők munkája, akik felvállalták, hogy ott, ahol az eltávozás órája közeleg, gondját viselik a betegnek, lelki támaszt, szeretetet, vigaszt nyújtanak és tehermentesítik a hozzátartozókat.

A halál közelébe került emberek gyakran számolnak be testen kívüli élményeikről. De vajon milyen tudományos értéke van ezeknek a leírásoknak? Michael Oort, a németnyelvű testvérfolyóiratunk munkatársa, erről kérdezte Pim van Lommelt holland kardiológust, aki a halálközeli élmények alapos tanulmányozása alapján arra a jelentős következtetésre jut, hogy a tudat testen kívül is létezik!

Ki nem szembesült már a kérdéssel: Valóban szükségem van-e nekem vagy gyermekemnek védőoltásra? Vagy a védőoltás csupán a gyógyszergyárak nagy hasznot hajtó üzlete, akik az emberek félelméből profitálnak? Másrészt pedig: felelősségteljes döntés-e egy orvosok által ajánlott védekezési intézkedésről tudatosan lemondani? Dr. Gerd HARMS egy gyakori családi szituáción keresztül írja le gondolatait, bemutatja a tényeket és a jelenlegi ismereteket. A döntés egyéni felelősség marad, de könnyebbé válik a megfelelő információk birtokában.

Milyen kevés ideje is jut az embernek a szellemi történésekre, holott ő maga, valódi énje, szelleme, már csupán amiatt is részese e folyamatoknak, mivel a szellemi birodalomból származik. Ott van paradicsomi hazája, melyet egykor a tudatossá válás iránti késztetéstől és vágytól hajtva elhagyott.

Általában könnyen el tudjuk dönteni, hogy valamit szépnek érzünk-e vagy sem. Sokkal nehezebb viszont megindokolnunk, hogy miért, például akkor, amikor olyan valakivel beszélgetünk egy műalkotás szépségéről, akinek a véleménye eltér a mienktől. Mi alapján dönthető el, hogy egy festményt, egy emlékművet vagy valami mást "szépnek" lehet nevezni? Vannak a szépségnek kritériumai, vagy a szépérzék teljesen szubjektív, megmagyarázhatatlan dolog?

A verőfényes déli meleg ellenére, mely perzselve áradt a forró, poros útra, borzongás járta át az élet áramától elzárt, csendes kertben pihenő asszonyt. Felkelt, és az alacsony, vastag falhoz lépett, melynek felső része mellvédként szegélyezte a magasan fekvő, súlyos falakon és pilléreken az utcára támaszkodó kertet.

A női nem a Teremtő szándéka szerint egy magas szellemi szintet foglal el. A finomabb rezgéseket felvevő képesség, ami a férfiból hiányzik és csak a nő sajátja, teszi őt képessé arra, hogy a Teremtésen átáramló erővel szorosabb kapcsolatban legyen.

Napjainkban olyan magas a válások száma, mint korábban még soha. Egyesek a nem működő partnerkapcsolat "tiszta és tisztességes" befejezésének tartják, néhány házassági tanácsadó pedig meg is követeli a "váláshoz való bátorságot". Ám vannak olyanok is, akiknek ezzel teljesen ellentétes a véleményük: Szerintük értelmetlen elválni, mert ha valaki kilép egy házasságból, akkor ezzel együtt kilép egy szükséges tanulási folyamatból is. Dr. Marion JERRENDORF a következőkben ezzel az aktuális témával foglalkozik.

Régen is voltak, és ma is vannak olyan emberek, akik azt állítják, hogy képesek látni a természeti lényeket vagy más néven lényszerűeket. Számukra nem kérdés, hogy valóban léteznek-e ezek a lények: tudnak a dévákról, az elemi lényekről - vagy bárhogy is nevezzük . De fontos-e látni őket, hogy higgyünk létezésükben? Miért csupán néhány ember képes vizuálisan is érzékelni a lényszerűeket? Mi történik akkor, amikor valaki természeti lényeket lát? És tényleg igaz, hogy fényképezni is lehet ? Christopher VASEY ezeknek a kérdéseknek járt utána.

A leghevesebb szemrehányások és alig tisztázható félreértések kísérik napjainkban a fiatalok és az idősek között meglévő ún. generációs konfliktust. A környezeti befolyások által mindehhez még azok a szokatlanul nagy terhek is társulnak, amelyekkel egyáltalán nem olyan könnyű megbirkózni.

Arra a kérdésre, hogy miben különbözik az ember az állattól és miért számít különleges élőlénynek, válaszként gyakran az agyra utalnak. De mintha éppen az emberi intelligencia lenne felelős azért, hogy emberként csődöt mondtunk, elég ha a háborúkra, a szociális problémákra vagy a természet kizsákmányolására gondolunk. Fejlődésünk rossz irányt vett? Egy túlfejlett agy valóban csak előnyökkel jár?

Napjainkban igen gyakran hallani, hogy valamit csodának neveznek. Szinte teljesen elcsépeltté válik e fogalom. A "csodával" felcímkézve TV-sorozatokat, regényeket és más termékeket adnak el, mert a "csodák" garantálják a legnagyobb keresletet. De miért olyan nagy a csodában való hitünk - miközben kevesen veszik a fáradságot, hogy igazán a dolgok végére járjanak?